Józsefváros, Budapest, Magyarország. Blogomban szűkebb és tágabb lakóhelyem nevezetességeivel, ismert vagy éppen ismeretlen történeteivel és helyszíneivel tervezek foglalkozni. Elsősorban Józsefvárossal, de mivel a város sem áll meg a kerülethatárnál, úgy én sem fogok.
Kezdetnek a kezdetekről. 1777 novemberében Alsó-külvárosból megszületett Józsefváros. Ettől kezdve hívhatjuk így ezt a vidéket, de a település kialakulása korábbra tehető. Az 1720-as években jelentek meg házak a városfalon kívül a Hatvani- és Kecskeméti-kapunál (mai Astoria és Kálvin tér). A városfaltól távolabb a mai Horváth Mihály tér környékén 1730 körül kezdett kialakulni a későbbi település magja, az első lakók a mai Rákóczi tér helyén lévő téglaégető munkásai lehettek. Az akkor Pacsirtamezőnek hívott településen a különböző nemzetiségű lakók más-más utcában telepedtek le. A lakosok 70%-a német, 15-20%-a magyar, 10-15%-a szlovák nemzetiségű lehetett, akikhez később szerbek csatlakoztak még jelentősebb számban. A lakók száma nagyjából 1000 fő volt az 1740-es években, 1777-ben már több, mint 3000 fő élt Józsefvárosban.
A település arculata jelentősen különbözött a maitól. A néhány földszintes agyagépület mellett főleg szántók, a városfal környékén kertek foglalták el a területet. Épületcsoportok csak a városkapuk és a mai Horváth Mihály tér környékén voltak. A mai Kálvária tér vidékén majorok épültek, míg a mai Kerepesi és Népszínház utcák közötti területen állatvásárokat tartottak. Ez a terület nem volt alkalmas növénytermesztésre, mivel elsősorban homok alkotta a talajt. Itt és a kerület túlsó végén, a mai Baross és Üllői utcák között csak jóval később épültek házak, utóbbi helyen a jómódú Mosel-család nagybirtoka akadályozta a település terjeszkedését. A falusias, agyagfalu épületek szinte kivétel nélkül összedőltek az 1838-as árvízben, Józsefváros épületeinek csupán 20%-a maradt ép. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a XVIII. századból nincsen sok emlék kerületünkben. Ritka kivétel a Rókus-kápolna, aminek szentélye 1711-ben épülhetett, a század végére már nem csak a kápolna, hanem az első kórház is felépült.
Ezek voltak a kezdetek, a Józsefváros előtti Józsefváros.
