Budapest belső kerületeinek általában nincsen klasszikus főutcája. A körutak általában keresztben, nem hosszában szelik át a városrészeket. A fontos utak a kerületek szélén haladnak (pl.: Király utca, Rákóczi út, Üllői út), ráadásul sokszor az autós forgalom elűzi a gyalogosokat, így a boltok is bezárnak. Az Andrássy útra sem ugrik le senki egy tejfölért. Józsefváros szerencsés, itt ugyanis a Baross utca klasszikus főutca, a kereskedelmi, szolgáltatói és közlekedési funkciót tekintve mindenképpen.
Mindeközben az egyik legrégebbi utca is a kerületben, korábban villamos is haladt rajta (ez volt az első rendszeres járat Pesten), ma már csak busz és troli jár itt – bár a villamossín egy kis szakaszon megmaradt. Eredetileg Kőbányai útnak hívták, majd Stáció lett a neve, utalva a Kálvária téren állt kálváriára. Ma már se kálvária, se Stáció utca, minderre csak a tér neve, illetve a Baross utcával párhuzamos Kisstáció utca neve emlékeztet.
Józsefvárosban a faipar volt jellemző, így nem csoda, hogy bútorosok és kárpitosok utcája volt a múltba a híres közlekedési miniszterről 1892-ben elnevezett utca.
A Kálvin térről indulva sétálóutcán haladhatunk, majd a Szabó Ervin Könyvtár épülete után már autókkal kell osztozni az utcán. A SOTE klinikáját a Körút után az Önkormányzat épületei követik. Apropó épületek, az utca két üvegpalotával indít, majd zárt bérházak sorakoznak, amik folyamatosan alacsonyodnak az Orczy térig, a képet a Szigony utcai panelok „színesítik”. Az utca meghatározó épülete a Horváth Mihály téri templom is. Amíg az utca eleje, a Kálvin tér most szépül meg, addig az utca vége, az Orczy tér, várhatóan még egy ideig a főváros egyik legcsúnyább "tere" marad. Lássuk milyen boltok vannak ma az utcában!
A Baross utcában 219 üzletet számoltam össze (kb egy „plázányi”), az üzletek kétharmada a körúton kívüli szakaszra esik. Ha három szakaszra bontjuk az utcát: sétálóutca (a Kálvin térhez közel), palotanegyedi szakasz (a Körúton belül) és a külső szakasz (Körúton kívül) akkor az üzletek tevékenységét tekintve a következő jellemzőket találhatunk:
A sétálóutcai szakaszon az üzletek 52%-a kereskedelmi, 44% szolgáltatási funkcióval rendelkezik. Itt a legerősebb a vendéglátó funkció, az összes üzlet 24%-a tartozik ide, míg az üres bolthelyek aránya 4%.
A palotanegyedi szakasz hosszabb, bár a boltok sűrűsége kisebb. A kereskedelmi funkciójú boltok aránya 39%, míg a szolgáltatóké 48%, de az összes boltot tekintve a vendéglátók aránya 11%, míg a boltok 13%-a üres.
A külső szakasz a leghosszabb és itt van a legtöbb üzlet. Az üzletek 50%-a kereskedelmi, 28%-a szolgáltató funkcióval rendelkezik, a vendéglátók aránya itt már csak 8%, míg az üzletek 22%-a üres.
Az üres boltok aránya tehát kifelé növekszik, míg a vendéglátókét folyamatosan csökken. A szolgáltató között a kerületre jellemző tradicionális iparosokat is számba vettem (pl.: kárpitos). Arányuk kifelé növekszik, de mindhárom szakaszon 4% körül mozog.
Míg a múltban a bútor és kárpitos üzlet számított tradicionálisnak, ma már órásból is több van, a leggyakoribb üzlettípus pedig a fodrász és kozmetikus, az üzlethelyek 5,5%-át teszik ki az utca egész hosszában. Kínait négy helyen, gyrost csak két helyen vehetünk, de öt politikai pártnak, köztük két parlamenti (Fidesz, Jobbik), irodája is van a Baross utcában. Az Orzy téri benzinkutat nem számolva két töltőállomás (Névtelen utca torkolat – újjé ezt is el lehetne nevezni – és Kálvária tér) is működik az utcában.
Sajnos egyre kevesebb és egyre rosszabb állapotban vannak a fából készül üzletfrontok, amik nem csak jellegzetesek, de szépek is, remélem ami megmenthető, megóvásra kerül a jövőben.
képek: saját készítés
