HTML

városi felfedező

Józsefváros, Budapest, Magyarország: itt lakom, szeretem felfedezni.

Friss topikok

  • tuskefy: Kőbányai evangélikus gyülekezet lelkészeként elmondhatom, hogy a hányatott sorsú egykori templomép... (2014.07.17. 18:22) Templomtorzó az iskolaudvaron
  • tatyko: @Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Szép dolog az egészséges életmód, de aki úszni... (2013.04.02. 14:25) Új közösségi kertek nyílhatnak
  • Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: @Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Bár nem vagyok 100%-ig biztos.... (2013.03.09. 22:45) Dohánygyár
  • Mercel: Kocsis máté (Csak a mondatkezdés miatt nagy betű!) le fog rád csapni te gaz! Milyen alapon merésze... (2013.03.03. 08:29) Asztána, Tbiliszi, Józsefváros

Józsefváros, Budapest, Magyarország

2013.06.01. 19:27 tatyko

A Baross utca ma

Címkék: kirakat Józsefváros Budapest Baross utca

Budapest belső kerületeinek általában nincsen klasszikus főutcája. A körutak általában keresztben, nem hosszában szelik át a városrészeket. A fontos utak a kerületek szélén haladnak (pl.: Király utca, Rákóczi út, Üllői út), ráadásul sokszor az autós forgalom elűzi a gyalogosokat, így a boltok is bezárnak. Az Andrássy útra sem ugrik le senki egy tejfölért. Józsefváros szerencsés, itt ugyanis a Baross utca klasszikus főutca, a kereskedelmi, szolgáltatói és közlekedési funkciót tekintve mindenképpen.

DSCF8785.jpg

Mindeközben az egyik legrégebbi utca is a kerületben, korábban villamos is haladt rajta (ez volt az első rendszeres járat Pesten), ma már csak busz és troli jár itt – bár a villamossín egy kis szakaszon megmaradt. Eredetileg Kőbányai útnak hívták, majd Stáció lett a neve, utalva a Kálvária téren állt kálváriára. Ma már se kálvária, se Stáció utca, minderre csak a tér neve, illetve a Baross utcával párhuzamos Kisstáció utca neve emlékeztet.

DSCF8779.jpg

Józsefvárosban a faipar volt jellemző, így nem csoda, hogy bútorosok és kárpitosok utcája volt a múltba a híres közlekedési miniszterről 1892-ben elnevezett utca.    

DSCF8763.jpg

A Kálvin térről indulva sétálóutcán haladhatunk, majd a Szabó Ervin Könyvtár épülete után már autókkal kell osztozni az utcán. A SOTE klinikáját a Körút után az Önkormányzat épületei követik. Apropó épületek, az utca két üvegpalotával indít, majd zárt bérházak sorakoznak, amik folyamatosan alacsonyodnak az Orczy térig, a képet a Szigony utcai panelok „színesítik”. Az utca meghatározó épülete a Horváth Mihály téri templom is. Amíg az utca eleje, a Kálvin tér most szépül meg, addig az utca vége, az Orczy tér, várhatóan még egy ideig a főváros egyik legcsúnyább "tere" marad. Lássuk milyen boltok vannak ma az utcában!

DSCF8771.jpg

A Baross utcában 219 üzletet számoltam össze (kb egy „plázányi”), az üzletek kétharmada a körúton kívüli szakaszra esik. Ha három szakaszra bontjuk az utcát: sétálóutca (a Kálvin térhez közel), palotanegyedi szakasz (a Körúton belül) és a külső szakasz (Körúton kívül) akkor az üzletek tevékenységét tekintve a következő jellemzőket találhatunk:

A sétálóutcai szakaszon az üzletek 52%-a kereskedelmi, 44% szolgáltatási funkcióval rendelkezik. Itt a legerősebb a vendéglátó funkció, az összes üzlet 24%-a tartozik ide, míg az üres bolthelyek aránya 4%.

A palotanegyedi szakasz hosszabb, bár a boltok sűrűsége kisebb. A kereskedelmi funkciójú boltok aránya 39%, míg a szolgáltatóké 48%, de az összes boltot tekintve a vendéglátók aránya 11%, míg a boltok 13%-a üres.

A külső szakasz a leghosszabb és itt van a legtöbb üzlet. Az üzletek 50%-a kereskedelmi, 28%-a szolgáltató funkcióval rendelkezik, a vendéglátók aránya itt már csak 8%, míg az üzletek 22%-a üres.

Az üres boltok aránya tehát kifelé növekszik, míg a vendéglátókét folyamatosan csökken. A szolgáltató között a kerületre jellemző tradicionális iparosokat is számba vettem (pl.: kárpitos). Arányuk kifelé növekszik, de mindhárom szakaszon 4% körül mozog.

DSCF8764.jpg

Míg a múltban a bútor és kárpitos üzlet számított tradicionálisnak, ma már órásból is több van, a leggyakoribb üzlettípus pedig a fodrász és kozmetikus, az üzlethelyek 5,5%-át teszik ki az utca egész hosszában. Kínait négy helyen, gyrost csak két helyen vehetünk, de öt politikai pártnak, köztük két parlamenti (Fidesz, Jobbik), irodája is van a Baross utcában. Az Orzy téri benzinkutat nem számolva két töltőállomás (Névtelen utca torkolat – újjé ezt is el lehetne nevezni – és Kálvária tér) is működik az utcában.

DSCF8789.jpg

Sajnos egyre kevesebb és egyre rosszabb állapotban vannak a fából készül üzletfrontok, amik nem csak jellegzetesek, de szépek is, remélem ami megmenthető, megóvásra kerül a jövőben.

 képek: saját készítés

   

Szólj hozzá!

2013.03.22. 14:34 tatyko

Új közösségi kertek nyílhatnak

Címkék: közösségi kertek Józsefváros Budapest Magdolna-negyed Csarnok-negyed

Józsefváros eddig is élen járt a közösségi kertek alapításában, most újabbak nyílhatnak a kerületben. A feltételes mód nem véletlen, a jelenleg is működő kertek magánterületen, civil kezdeményezésre jöttek létre, az új kerteket önkormányzati tulajdonú telkeken alakítanák ki.

A múlt évben szinte egyszerre nyitott két közösségi kert a Corvin-negyedben. A Grund Hostel és a Corvin-sétány között a családias hangulatú Grundkert működik, aminek saját blogja is van. A Tömő és Leonardo utcák sarkán a KÉK Leonardo kertjében is egy éve nőnek a friss zöldségek. A KÉK, azaz a Kortárs Építészeti Központ több kertet is szervezett, a VIII. kerületi mellett hozzájuk köthető a Millenárison működő Lecsós Kert is. A kerteknek közös honlapja van. Munkahelyi közösségi kertje van még a kerületben a Loffice Salétrom utcai irodájának is.

DSCF8515.JPGHa jól működik, zászlóshajó lehet a forgalmas helyen fekvő kert a Karácsony Sándor utcában.

A kertek sikere az önkormányzatot is cselekvésre késztette. A konténeres művelésre alkalmas, közművesítetlen telkeken pályázat alapján választják ki azokat a civil szervezeteket vagy egyházakat akik a kertek működtetéséért felelősek lesznek. Az önkormányzat ingyen adja a területet, minden más megszervezése a civilekre vagy egyházakra hárul. Ez nem kevés feladat, hiszen termőföldet hozni kell és az öntözés megoldása sem lesz egyszerű a telkeken. A sok apróság, mint a vetőmag vagy az ásó eltörpül ezek mellett. Az önkormányzatnak vannak elvárásai, amik véleményem szerint igencsak nehezítik a kertek kialakítását. A kerteket csak kerületi lakosok (vagy tartózkodási hellyel rendelkezők) művelhetik. Kérdés mennyire valósítható meg, illetve mennyire szükséges az, hogy más kerületekből érkezők ki legyenek zárva a lehetőségből, hogy parcellát kapjanak. Az önkormányzat, a civilek és az egyházak semmilyen ellenszolgáltatást nem kérhetnek a parcellákért cserébe. Úgy gondolom, ez nehézségekbe fog ütközni. A jelenleg működő kertek egyike sem képes jelképesnek mondható (havi 1000 forint körül) hozzájárulás nélkül működni. Ez az összeg a legalapvetőbb költségekre sem elég, ugyanakkor a szervezők az aktivitást és a komoly szándékot tudják vele felmérni. Ha semmit nem kell a kertekért cserébe adni (akár pénzt, akár elvárt közös munkát), akkor nehéz lesz kiszűrni azokat, akik valójában semmit nem tesznek a kertben. Ez persze legyen a pályázók gondja, én boldog "közösségi kertészként" drukkolok, hogy minél több kert legyen sikeres.  

Nézzük helyileg hol nyílhatnak kertek a kerületben!

DSCF8524.JPGItt is kert nyílhat (Tolnai L. utca)

A Magdolna utca nem tartozik a túl barátságos utcák közé. Itt két területet is kijelölt az önkormányzat, a 24 és 28 szám alatti foghíjtelkeket. A két telek nagyon közel van egymáshoz, ami előny lehet, hiszen akár közös infrastruktúrával (vízvételi lehetőség, tároló, közösségi terület) is működhetnek. Az egyik telep nagyobb és rosszabb állapotban van, míg a másik telek hatalmas előnye, hogy jó kerítése van, így maga a telek is jobb állapotú és erre sem kell költeni a kert kialakításánál. Mindkét terület napos, ami szintén előny. A két telek között csak egy lakóház van, úgy gondolom feltétlenül szükséges lenne a lakókat bevonni a programba. Szintén egy kőhajításnyira van a Karácsony Sándor utca 29. Hatalmas terület, nem árnyékos, ugyanakkor forgalmas utca mellett van és kerítése sincs. Itt a legnagyobb feladatot a terület őrzése fogja jelenteni. A leghangulatosabb kijelölt terület a Tolnai Lajos utca 23. Maga az utca is barátságos, a kijelölt terület is inkább elhanyagolt kert, mint sem foghíjtelek. Jó a kerítése, de nagyon árnyékos. Óriási előny, ha az utcáról látható csap működik is, mert ezzel az öntözés megoldható lenne. Mind a négy telekben van fantázia, remélem más is meglátja!

DSCF8520.JPGAz egyik Magdolna utcai telek

2 komment

2013.03.05. 13:47 tatyko

Dohánygyár

Címkék: helytörténet ipari műemlék görögök dohánygyár Józsefváros Budapest XX. század

Ronda, hangulattalan kereszteződés furcsa épületmaradvánnyal. Így lehet jellemezni a Kőbányai út és a Hungária körút kereszteződését. Ma az egyetlen nevezetesség a rosszul megépített vasúti híd, ami miatt a magas járművek nem tudnak áthajtani az aluljárón. A XX. század utolsó évtizedéig a körút sem volt ilyen széles. Sivár bérház áll a kereszteződésben, aminek körútra néző tűzfalán megmaradt régi "homlokzat" emlékeztet a korábbi dohánygyárra. (A bérház is a dohánygyár része volt.) Maga a dohánygyár alig néhány évtizedig működött és a II. világháború után nem sokkal megszűnt. A gyárról sok jó képet találsz itt, van jó kép róla itt is. (A régi aluljáró képét itt nézheted meg.) A dohánygyár épületeinek egy részét lebontották, más részeit erősen átépítették.

A gyár nem a dohányról vált híressé; hazánk egyik nemzeti kisebbségének volt ez meghatározó helye. Ugyan hazánkban az Árpád-kor óta élnek görögök, jelentős részük csak a XX. században került Magyarországra. 1946-tól polgárháború dúlt Görögországban (részletesen itt olvashatsz róla), ahonnan az első menekülteket szállító vonat 1948 áprilisában érkezett Magyarországra 840 gyermekkel és anyával. Hamarosan újabb szerelvények érkeztek. A menekültek többségét vidéken helyezték el, Budapesten a nemrég bezárt dohánygyár épületét jelölték ki számukra. A dohánygyár a görögök központjává vált, itt tartották nemzeti ünnepeiket, iskolájuk is volt. Idillinek nem csak a menekültlét miatt nem lehetett nevezni az itteni életet. A családok 6-12 négyzetméteres, komfort nélküli szobákban zsúfolódtak össze. Nagyjából 25 családra jutott egy fürdőszoba és egy konyha.

A dohánygyári elhelyezés átmeneti volt, végleges megoldást Iváncsa és Ercsi között, a Sinatelepi Állami Gazdaság helyén, épített falu jelentett. A település ma is a Beloiannisz nevet viseli, ám lakóinak többsége ma már nem görög. A sors furcsa fintora, hogy a falu helye eredetileg a szintén görög Sina-család birtoka volt, amit Kossuth kobzott el 1848-ban.   

2 komment

2013.03.02. 10:35 tatyko

Asztána, Tbiliszi, Józsefváros

Címkék: Józsefváros Budapest XX. század utcaátnevezés Asztána tér Tbiliszi tér Vagon tér MÁV munkástelep

tbilisi.jpgDSCF8314.JPG

Mi a közös a fenti képekben? Mostantól ugyanazt a nevet viselik! Újabb közterületnevekkel gazdagodott Józsefváros. Emlékezzünk meg hát röviden arról, hogy milyen közterületek kaptak új nevet és miről nevezték el őket.

Gyanítom, hogy a kerületi lakosok jelentős része sem tudott arról, hogy létezett Vagon tér Józsefvárosban. A Hungária körút, a Salgótarjáni út és a forgalmas vasúti sínek közötti területen található, a picike, zöld, kedves tér, ami a fenti adottságok miatt körülbelül olyan hangos, mint a Blaha. A MÁV munkástelepnek a jellegzetes építészeti megoldásoknak köszönhetően egyedi hangulata van. A XX század második felében épült lakótelepekhez képest emberibb léptékű az 1930-as években felhúzott munkásbarakkok sora, ugyanakkor a szegénység áthatja a környéket. A tér közepén az 1931-ben felszentelt neoromán templom áll, melynek tornyát a háborús sérülések után nem építették újjá. Érdekessége, hogy bélletes kapu díszeként megjelenik a MÁV szárnyas kerekes jelvénye.

A Vagon tér új neve Tbiliszi tér. Grúzia fővárosa nagy múltra tekinthet vissza, nagyjából 1500 évvel ezelőtt alapították. Hőforrásainak és kedvező fekvésének köszönhetően hamar vezető szerepre tett szert a térségben, de csak a XII. században vált az egyesült Grúzia fővárosává. A települést mindenki elfoglalta, aki csak arra járt: perzsák, mongolok, oroszok. A Szovjetunió szétesése óta Grúzia fővárosa. A Kura-folyó partján épült óváros máig sok és színes látnivalót tartogat az arra járó turistáknak. Több infó és kép itt.

asztana.jpgDSCF8307.JPG

A Nap utca végénél nyíló háromszög alakú zöld terecske eddig névtelen közterület volt. Képek alapján igazán szép kis tér ez, de mint közelben lakó állíthatom nem az. Az egész kerületben itt a legáthatóbb a hugyszag, míg a park melletti kutyafuttatóban hegyekben áll (nem képletesen) a szar. Remélem jön egy kazah küldöttség az átnevezés örömére, mert akkor talán kitakarítják a teret.

Mert ez a kis tér ezentúl az Asztána, Kazahsztán fővárosának nevet viseli. Ellentétben Tbiliszivel, ami történelmi város, Asztána nem az. A települést 1824-ben alapították, de egészen 1997-ig viszonylag jelentéktelen város volt Tselinograd és Akmolinsk néven. Ekkor azonban Kazahsztán fővárosává emelték az addig orosz többségű várost, ami döbbenetes fejlődésnek indult. Néhány év alatt megduplázódott lakossága, felhőkarcolók nőttek ki a pusztából; poszt-szovjet Dubai. Érdemes képeket keresgélni a neten

13 komment

2013.02.22. 08:34 tatyko

Két hivatal összecsapása a Villám utcában

Címkék: helytörténet Józsefváros Budapest XIX. század Tisztviselőtelep Villám utca

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1887-ben annak ellenére a Villany utca elnevezést szánta a tisztviselőtelepi utcának, hogy ezt a Fővárosi Mérnöki Hivatal nem támogatta. A villany elnevezés helyett egy másik nyelvújításból származó elnevezést a villámot pártolta. Hogy miért, nem tudni. Egyszer valaki félrehallott valamit és nem tudta a hibát beismerni? Időtállóbbnak gondolták az egyik szót a másiknál? Mindenesetre azért hívják Villám utcának ezt a kedves utcácskát mert: 1888 IX. 20-án a FKT nem találta indokoltnak a változtatást, de mivel a Mérnöki Hivatal "különös súlyt látszik fektetni a villám terminológiára" ráadásul "az elfogadás reményében az utcát már az utóbbi néven vette fel" így jóváhagyta azt. Okos enged, szamár szenved. A XIX. században ez hivatalos indoklásnak is megtette.  DSCF8116.JPG



Szólj hozzá!

2013.02.03. 15:54 tatyko

Templomtorzó az iskolaudvaron

Címkék: templom evangélikus helytörténet Józsefváros Budapest XX. század Tisztviselőtelep Vajda Péter utca

A Vajda Péter utcában, az iskola tőszomszédságában betontorony mered az ég felé, oldalán felirat: „erős vár a mi Istenünk”. Nem kérdés, evangélikus templom állt itt, de mi történt vele?

vajda1.JPGA torony a Vajda Péter utca felől.

vajda2.JPGItt állt valamikor a templom.

A gyülekezet a Kőbányai Evangélikus Egyházközség missziós egyházaként jött létre 1899-ben. A gyülekezetnek nem volt temploma (sokáig a kőbányai reformátusok templomát használták), a világháború után a mai Vajda Péter úti iskola elődjének tornatermében gyűltek össze a hívek. Amikor a főváros új iskolát építettet, a régit az evangélikusok és a katolikusok közösen kapták meg, plébániát és kápolnát alakítottak ki. A katolikusok a Rezső téri templom építésekor átadták az épületet az evangélikusoknak. 1934-ben templommá alakították az épületet, aminek tornya 1936 nyarára készült el.

A templom közepes méretű volt, bejárata a Bláthy Ottó utca felöl volt, de tornya a Vajda Péter utca felé nézett. Az épületet többször átalakították, a hívek számának csökkenése miatt a gyülekezet nem tudta eltartani templomát, ezért az 1960-as években az épület jelentős részét átadták egy állami vállalatnak. A gyülekezet tovább fogyott, és az épület állaga sem javult. 1974-ben harangját elvitték, később az épületet is lebontották, ma már csak a romos templomtorony áll, terv van új templom építésére, de aligha valósul meg rövid időn belül. 

regi.jpg

A templom, amikor még megvolt.

3 komment

2013.01.25. 09:33 tatyko

Kezdetek

Címkék: helytörténet Józsefváros Budapest Pacsirtamező XVIII. század

Józsefváros, Budapest, Magyarország. Blogomban szűkebb és tágabb lakóhelyem nevezetességeivel, ismert vagy éppen ismeretlen történeteivel és helyszíneivel tervezek foglalkozni. Elsősorban Józsefvárossal, de mivel a város sem áll meg a kerülethatárnál, úgy én sem fogok.

Kezdetnek a kezdetekről. 1777 novemberében Alsó-külvárosból megszületett Józsefváros. Ettől kezdve hívhatjuk így ezt a vidéket, de a település kialakulása korábbra tehető. Az 1720-as években jelentek meg házak a városfalon kívül a Hatvani- és Kecskeméti-kapunál (mai Astoria és Kálvin tér). A városfaltól távolabb a mai Horváth Mihály tér környékén 1730 körül kezdett kialakulni a későbbi település magja, az első lakók a mai Rákóczi tér helyén lévő téglaégető munkásai lehettek. Az akkor Pacsirtamezőnek hívott településen a különböző nemzetiségű lakók más-más utcában telepedtek le. A lakosok 70%-a német, 15-20%-a magyar, 10-15%-a szlovák nemzetiségű lehetett, akikhez később szerbek csatlakoztak még jelentősebb számban. A lakók száma nagyjából 1000 fő volt az 1740-es években, 1777-ben már több, mint 3000 fő élt Józsefvárosban.

A település arculata jelentősen különbözött a maitól. A néhány földszintes agyagépület mellett főleg szántók, a városfal környékén kertek foglalták el a területet. Épületcsoportok csak a városkapuk és a mai Horváth Mihály tér környékén voltak. A mai Kálvária tér vidékén majorok épültek, míg a mai Kerepesi és Népszínház utcák közötti területen állatvásárokat tartottak. Ez a terület nem volt alkalmas növénytermesztésre, mivel elsősorban homok alkotta a talajt. Itt és a kerület túlsó végén, a mai Baross és Üllői utcák között csak jóval később épültek házak, utóbbi helyen a jómódú Mosel-család nagybirtoka akadályozta a település terjeszkedését. A falusias, agyagfalu épületek szinte kivétel nélkül összedőltek az 1838-as árvízben, Józsefváros épületeinek csupán 20%-a maradt ép. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a XVIII. századból nincsen sok emlék kerületünkben. Ritka kivétel a Rókus-kápolna, aminek szentélye 1711-ben épülhetett, a század végére már nem csak a kápolna, hanem az első kórház is felépült.

Ezek voltak a kezdetek, a Józsefváros előtti Józsefváros.    

Szólj hozzá!